Fekvőbeteg ellátás

Agysérültek rehabilitációs ellátása

Dr. Bajusz-Leny Ágnes

 

Heveny agysérülés általában stroke (agyi érelzáródás, agyvérzés), oxigénhiányos állapot vagy koponyatrauma következtében alakul ki, melynek leggyakoribb tünete az arcot, törzset, végtagokat érintő féloldali bénulás, beszédzavar, nyelési/táplálkozási probléma, egyensúlyzavar, a járás és önellátási funkciók különböző mértékű károsodása. Mindezek mellett nem ritkán színezi a klinikai képet hangulati ingadozás, alvászavar, magatartási, tájékozódási rendellenesség és a beteg személyiségének megváltozása is. Számos szövődmény (légúti és/vagy húgyúti fertőzés, izomtónus fokozódás, felfekvés) már a betegség korai szakaszában kialakulhat, valamint a korábban már fennálló társuló betegségek, mint pl. a magas vérnyomás betegség, cukorbetegség, szív eredetű rendellenességek tovább ronthatják az agysérült betegek gyógyulási esélyeit. A heveny agyi történést követő első három hónapban a károsodott agyi funkciók spontán javulására is számítani lehet, ez azonban megfelelő szakmai segítség nélkül az életben való önálló boldoguláshoz sokszor kevésnek bizonyul.

Rehabilitációs Klinikánkon 23 ágyon látunk el stroke, oxigénhiányos állapot, trauma  vagy egyéb neurológiai kórkép következtében súlyos agysérülést szenvedett beteget.  Kezelésük team (csapat) munka formájában zajlik, munkánkat a támogató család bevonásával az érintett személy aktív közreműködésére építve alapozzuk. A team-et szakorvos vezetésével, ápoló, gyógytornász, ergoterapeuta, gyógymasszőr, fizikoterápiás asszisztens, pszichológus, neuropszichológus, logopédus, gyógypedagógus, diétás nővér, szociális nővér és ortopéd műszerész alkotja. A kezelések minden esetben betegorientáltan, egyéni és/vagy csoportos foglalkozások keretében zajlanak a jól felszerelt, 2015-ben teljesen megújult eszközparkkal ellátott osztályon. Összehangolt munkánk egységes célja a páciensek mozgáskészségének, kognitív- és önellátási funkcióinak minél magasabb szintre való fejlesztése, a kialakult fogyatékosság mértékének csökkentése, a családba való visszatérésre való felkészítés. Mindemellett maximálisan törekszünk a betegség okozta maradandó fogyatékossághoz való fizikális, pszichés és szociális alkalmazkodás kialakítására is, hogy az érintettek korábbi társadalmi szerepüket lehetőség szerint újra betölthessék.

A heteket, néha hónapokat igénylő elsőbbségi rehabilitációs programot követően a páciensek gondozását ambuláns keretek között látjuk el, állapotuktól függően a továbbiakban programozott rehabilitáció formájában vállaljuk kezelésüket. Irodalmi adatok bizonyítják jelentőségét, de saját tapasztalataink alapján is javasoljuk az agysérültek rehabilitációs kezelését mielőbb, a heveny történést követő egy-két héten belül elkezdeni, mivel eredményességet csak az időben kezdett, reális célokra alapozott, jól megszervezett, magas színvonalú csapatmunkától lehet elvárni.


 

Parkinson kóros páciensek rehabilitációs kezelése

Dr. Szepesi Rita

 

A Parkinson-kór 65 év felett az egyik leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség. Döntően az idősebb korosztály betegsége, de egyre gyakrabban fordul elő a harmincas-negyvenes korosztályban is. A Parkinson-kór kiváltó oka legtöbbször ismeretlen, ilyenkor idiopátiás Parkinson-kórról, amikor a kiváltó ok ismert, parkinsonismusról beszélünk.

A tüneteket a központi idegrendszerben egy ingerületátvivő speciális vegyület, a dopamin hiánya okozza. Az agyban a fekete mag (substantia nigra) dopamintermelő sejtek ismeretlen ok miatt elpusztulnak, mire a betegség tüneteit észleljük, a sejtek 70-80%-a már hiányzik. Parkinsonismusban a dopaminhiány bizonyos gyógyszerek (többnyire pszichiátriai gyógyszerek), növényvédőszerek, mérgek hatására alakul ki, más esetekben egyéb központi idegrendszeri megbetegedések miatt az idegsejtekre nem tud hatni a dopamin vegyület.

Bár a köztudatban a legkorábbi és legkellemetlenebb panasz a kézremegés, az első tünet mégis az izmok merevsége és fájdalmas görcse szokott lenni. A tünetek általában az egyik oldalon indulnak és csak évek múltán lesz mind a két oldal érintett, ám az aszimmetria mindvégig látható marad. A végtagmerevség és fájdalmas izomgörcsök mellett valóban jellemző tünet a remegés, mely jellemzően nyugalomban kifejezett és cselekvéskor enyhül. A mozgás összességében is lassúvá, nehézkessé válik, a kezek ügyetlenek lesznek, a kézírás apró betűssé válik. A járás lassú, csoszogós, a testtartás görnyedt lesz. Gyakori a monoton, halk, időnként hadaró beszéd, a renyhe artikuláció és a mimikaszegény arc. Nyelészavar csak a Parkinson-kór késői stádiumában jellemző. Szintén a későbbi stádium nehézsége a testtartás instabilitása, mely miatt a betegek gyakorta elesnek. Nem mozgással kapcsolatos, de a mindennapokban jelentős diszkomfortot okozó panaszok között említhetjük az általános fáradékonyságot, a deprimált hangulatot, ingerlékenységet, érdektelenséget, az alvás zavarait, a fokozott nappali aluszékonyságot, a csökkent vagy hiányzó szaglást, a fokozott nyálképződést és verítékezést, a székrekedést, késői időszakban a szexuális panaszokat, vizelettartási zavarokat, gondolkodási problémákat és a szellemi hanyatlást.

A betegség diagnózisának felállítása a klinikai tüneteken alapul, mert neurológiai vizsgálattal az izommerevség, a remegés, a mozgás lassúsága és főként a tünetekben látható aszimmetria jól látható. Jelenleg nem ismert olyan laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálat (CT, MRI, PET), amivel a betegség diagnózisa teljes biztonsággal megállapítható lenne. Koponya MRI, speciális MRI, SPECT és PET vizsgálatok a különböző Parkinson-szindrómák elkülönítésekor vagy másodlagos kórformák kizárásakor lehet hasznos. Ez utóbbi esetekben bizonyos laborvizsgálatok is fontosak lehetnek, emellett örökletes esetekben genetikai vizsgálat lehet ajánlott.

A Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható betegség, azonban az esetek jelentős részében a tünetek gyógyszeres kezeléssel jól kontrollálhatók. Leghatékonyabb gyógyszere a dopamin előanyaga, a levodopa, valamint egyéb, a dopamin hatását pótló készítmények. Amennyiben a gyógyszeres kezeléssel nem lehet a kívánt hatást elérni, kétoldali mély agyi stimuláció javíthatja a remegést, a meglassultságot, az izommerevséget és a fluktuációt.

Mindezek mellett nagy jelentősége van a gyógytornának, a beteg tüneteire alapozott és megtervezett speciális foglalkoztató gyakorlatoknak, a fizikoterápiának. Gondos és részletes betegvizsgálatot követően rehabilitációs terv készül, melynek elkészítésében az érintett betegnek is fontos szerepe van. A beteg tüneteire, panaszaira alapozott egyéni és csoportos foglalkozásokat, kezeléseket használunk, melyek járásgyakorlatok, koordinációt fejlesztő gyakorlatokat tartalmaznak. Cél emellett az általános kondíció javítása, a manipulációs készség fejlesztése, a fájdalmas izmok lazítása, pl. masszázskezeléssel. Az alternatív mozgások elsajátításával csökkenthető az elesés veszélye, fokozható a beteg aktivitása, mely következményesen a hangulati élet javulását is eredményezi azáltal, hogy a beteg minél tovább meg tudja őrizni önállóságát. Beszédtréning, logopédiai gyakorlatok szintén elengedhetetlen részét képezik a komplex mozgás rehabilitációnak. Miután a fehérje tartalmú élelmiszerek (pl. tej, hús) fogyasztása a levodopa felszívódását gátolja, valamint a betegség tüneteként is lassul a gyomor-bél traktus működése, dietetikai tanácsadással az általános kondíció megőrzéséhez és a megfelelő gyógyszerfelszívódáshoz is segítséget kaphatnak betegeink és őket ellátó hozzátartozóik.

A rehabilitációs tevékenység sikerének, eredményességének feltétele a beteg aktív részvétele a foglalkozásokon és a tökéletes együttműködés az őt gyógyítókkal, emellett lehetőség szerint törekszünk a család terápiás folyamatba történő bevonására is. 


 

Ízületi kopásos betegségben szenvedő páciensek rehabilitációs kezelése

 Dr. Nagy Adél

 

Az ízületi kopásos betegségek érinthetik a kis- és nagyízületeket is, fájdalmat, mozgástartomány beszűkülést és ízületi tengely eltéréseket okozhatnak. Az életkor előrehaladtával az összes eset (prevalencia) száma nő, a 80 év felettieknél már 80-90%. Magyarországon a felnőtt lakosság kb. egyharmada érintett. Az új betegek száma évente 100 ezer lakosra vetítve 600-700.

Fontos szempont, hogy a fájdalom miatti kímélet fokozatosan mozgáskorlátozottságot alakít ki, mely maradandó elváltozásokhoz is vezethet, akár kontraktúrák, ízületi mozgások megszűnéséhez, az ízület teljes elmerevedéséhez is vezethet.

A rehabilitációs kezelés lehetőségei:

Elsődleges prevenció, megelőzés: normális testsúly megőrzése, rendszeres testmozgás. Ezt a személy önállóan végzi.

Másodlagos prevenció, amikor már ki van alakulva az ízület kopása: ez történhet osztályos keretek között is. Enyhébb esetekben a testsúlycsökkentés, a rendszeres testmozgás bevezetése, porcvédő gyógyszerek alkalmazása, szükség esetén nem szteroid fájdalomcsillapító adása. Súlyosabb esetekben segédeszközzel (pl. járóbot, rollátor, WC magasító) láthatjuk el a beteget és lehetőség van fizikoterápiás kezelésekre (TENS, UH, iontophoresis) is. Gyulladáscsökkentő pakolásokkal és fájdalomcsillapító infúziókkal járulhatunk hozzá a fájdalmainak csökkentéséhez. Súlyos fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járó csípő- és térdízületi kopásos betegségek kapcsán protézis beültetésre lehet szükség.

Protézis beültetések kapcsán végzett rehabilitáció: a páciens műtét előtti felkészítése kiemelkedően fontos, mivel a testsúlycsökkentéssel, az izomzat megerősítésével hozzájárulhatunk a gyorsabb felépüléshez. A műtét után a sebgyógyulást követően fájdalomcsillapítással, hűtéssel járulunk hozzá a gyorsabb funkció visszanyeréshez, az ízületi mozgástartomány növelésében és izomerősítésben az egyéni gyógytornáé a vezető szerep, melyet passzív térdmozgató készülékkel egészíthetünk ki.

A rehabilitáció célja a funkciók visszanyerése (pl. fájdalommentes lépcsőzés és járás) és a lehető legbiztonságosabb önellátás elérése.

Forrás: Kovács Lajos, Péley Iván, Szekanecz Zoltán: Ízületi betegségek. In Rehabilitációs orvoslás. Szerk: Vekerdy-Nagy Zsuzsanna. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2010. 547-560.  

 


 

Testsúlyfelesleggel rendelkező páciensek rehabilitációja

Dr. Horváth Judit

 

Az obesitas (testsúlyfelesleg) a WHO definíciója szerint krónikus, recidiváló kezelendő betegség. Nem önmagában, hanem szövődményei révén gyakran társul hozzá fogyatékosság az életminőség romlása. Előfordulása gyorsan növekszik. Magyarországon a felnőtt lakosság 40 %-a túlsúlyos, 20%-a elhízott. Obesitasban kórosan megnövekszik a test zsírtartalma. BMI- testtömeg indexel mérhetjük. Kiszámításának módja: a kilogrammban kifejezett testtömeget elosztjuk a méterben megadott magasság négyzetével. Ha ennek az értéke meghaladja a 30-t kövérségről beszélünk. Ideális értéke férfiaknál 25, nőknél 24. A kövérségnek számos oka lehet. A mai világban a mozgásszegény életmód, gyorsétkező hálózatok,a  magas kalóriájú zsír és szénhidrát ételek fogyasztása, luxuskalóriák bevitele. Genetikai okai is lehetnek az obesitásnak. Ismeretes, hogy két kövér szülő gyermeke 2/3 kövér, egy kövér szülő esetén a gyermekek fele lesz kövér. Természetesen ebben az esetben a szülői minta sem elhanyagolható.

A zsírszövet elosztása szerint alma formájú, férfias, hasi típusú és körte formájú, nőies, csípő- comb régiójára lokalizálódó formáról beszélünk. Az obesitasnak számos szövődménye van, mint cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- érrendszeri betegségek, stroke, trombózis, meddőség , májbetegség, tüdőbetegség, ízületi betegségek stb.

Az elhízott gyermekek és felnőttek alsó végtagját extrém súlytöbblet terheli, mely előbb vagy utóbb gerinc, csípő vagy térd betegségeihez vezet. Nagyon sok betegnél társul pszichológiai problémákkal.

Az obesitas szövődmény nélkül is rontja a beteg funkcionális aktivitását. Romolhat az ülésből a felállás,az egyensúly, csökken a fizikai terhelhetőség, sokkal gyakrabban jelentkezik fájdalom.

Osztályunkon 2011 januárjától speciális program indult obes betegek részére, melynek célja, hogy pacienseinket hozzásegítsük egy gyökeres életmód váltáshoz. Ambulanciánkon felmérést és vizsgálatot követően jegyezzük elő osztályos bennfekvésre. Ennek időtartama 3 hét. Napi rendszerességgel 3 alkalommal speciális gyógytorna foglalkozásokon, heti rendszerességgel életmód, pszichológiai és diétás tanácsadásokon vesznek részt. Kezelésüket egyedileg kiegészítjük fizioterápiás kezelésekkel.(pl. mágnesterápia, elektromos kezelések stb.). Csökkentett kalóriájú étrendet kapnak a bennfekvés alatt a betegeink, de ez nem jelent koplalást. Eddigi tapasztalatunk az, hogy a nemzetközileg ajánlott 0,5 kg/ hét fogyást mindenki eléri, sőt ennél nagyobb mértékű fogyást tapasztalunk. Kezelés hatására növekszik az ízületek mozgástartománya, javul a betegek hangulata.

A tornák csoportos formában történnek, kihasználva a közösség összetartó erejét.

Ha az osztályon megtanult életmódot a betegeink otthonukban tovább folytatják, jelentős súlytöbblettől képesek megszabadulni, életkortól függetlenül.  Javul az életminőségük, vitalitásuk.


 

Gyermekek rehabilitációja

Dr. Sveda Brigitta

 

Gyermekkorban történő rehabilitáció során elsősorban a fogyatékosság valamint a balesetek, megbetegedések után kialakult károsodások megakadályozására, megelőzésére törekszünk. A gyermekek rehabilitációjának számos sajátossága van. Ezek közül a legfontosabbak, a gyermek folyamatos fejlődése és a család segítő szerepe. Célunk, hogy a betegség, károsodás következtében kialakult funkcióvesztést próbáljuk megakadályozni, vagy csökkenteni, biztosítva ez által, hogy a felnőtt korra minél teljesebb életet élhessen, beilleszkedjen társadalmunkba.

Osztályunkon a következő megbetegedések esetén lehetséges rehabilitáció: idegrendszeri betegségek, különösképpen az agy és gerincvelő veleszületett, baleseti károsodásai, égési sérülések, valamint csont, izom, kötőszöveti betegségek.

Kiemelt profilunk még az idegsebészeti (Szelektív dorzális rhizotomia, shunt műtét) és ortopédiai beavatkozások utáni rehabilitáció.

A kezelések során lehetőség van az egyéni torna mellett gyógypedagógus, logopédus, masszőr, pszichológus segítségét is igénybe venni. A gyermekek számára külön tornaterem áll rendelkezésre, melyet naponta több alkalommal felügyelettel vagy önállóan is használhatnak. A személyre szabott gyógytorna mellett különböző gépek is segítenek a mozgásfejlesztésben, pl.: kerékpár, Motomed, állítógép, Parapodium, járást segítő eszközök. 

Természetesen a szükséges ortézisek, gyógyászati segédeszközök felmérése és beszerzése is megtörténik a bennfekvések során.

Kórházi tartózkodásuk során igyekszünk hasonló korú és problémájú gyermekeket és szüleiket összehozni, és családias légkört, jó hangulatot teremteni.